Balatonalmádi

Balatonalmádi , a Balaton északi partjának közkedvelt fürdőhelye, a keleti medence egyik festői szépségű részén fekszik. Egyedülálló, amfiteátrumszerű fekvése különleges, mediterrán klímát biztosít a városnak. A város számtalan strandolási és sportolási lehetőséggel, az Almádi Nyári Fesztivál változatos programjaival, a kempingektől a négy csillagos szállodáig színvonalas szálláshelyekkel várja vendégeit.

Hotelek

Csomag

Turisztikai információk

Történelem

Almádit első alkalommal egy 1493-ban keletkezett, szőlő adás-vételéről szóló, latin nyelven írott oklevélben említik, „in promontorio possesionis Zarbereny in loco Almadi vote sitam” formában ("Szárberény helység szőlőhegyén az Almádinak nevezett helyen"). Még két Mohács előtti oklevélben történik említés Almádiról, mindkét esetben szőlőbirtokokról esik szó. A későbbi írásos emlékekben folyamatosan szőlőhegyként, majd hegyközségként említik Almádit. Földesura a Veszprémi Káptalan volt, akinek tizedet fizettek a szőlőbirtokosok. A szőlőket szabadon adhatták-vehették a birtokosok, természetesen a Káptalan tudtával, hiszen a földesúrnak tudnia kellett ki fizeti, netán nem fizeti a tizedet. Almádi 1848-ig önálló hegyközségi szervezetben létezett, 1849-től önállóságát elveszítette, Szentkirályszabadjához csatolta az akkori osztrák közigazgatás. 1869. július 15-én kiadott Megyegyűlési határozat szerint önkormányzati képviseleti jogát visszakapta, de adózás tekintetében csak 1877-ben lett önálló. Az 1880-as évek végén a filoxéra járvány csaknem teljesen kipusztította a szőlőket. Ezzel felerősödött a szőlőbeli épületek nyaralóként való használata, illetve hasznosításának tendenciája. Ez a folyamat nem állt le az új szőlőtelepítések után sem. Az esetenként több katasztrális hold nagyságú szőlőbirtokon – gyakran a régi pince-présház épület átalakításával – téli használatra is alkalmas nyaraló épületet építettek. A birtokok több parcellára történt felosztását ennek az igénynek a megjelenése indukálta.

Fekvés és éghajlat

Balatonalmádi népszerű üdülőhely a Balaton északkeleti partján, Magyarországon. Körülbelül 120 km távolságban Keszthely várostól 120 km messze található.

Turisztikai érdekességek

Szent Ignác római katolikus templom
A barokk építészet meghatározó példája a Szent Ignác tiszteletére emelt, s 1779-ben felszentelt vörösberényi római katolikus templom a kolostoregyüttessel, amely a környék egyik legszebb építészeti emléke. A templom freskói, oltárai, szószéke kiemelkedő művészi alkotások. A volt kolostor már 1758-ban a győri jezsuiták "berényi kastélyaként" létezett.
Református ERŐDÍTETT templom
Régi korok tanúja az ősi városrész -Vörösberény - XI-XII. század, román kori alapokon nyugvó, a gótika stílusjegyeit is magán viselő református erődtemploma, amely a legjelentősebb védett műemlék. A templom falaiban, hazánk egyik legrégebbi falusi egyházának maradványai rejtőznek. A kőfallal kerített templom tömeghatásában még érződik a középkori eredet, de belépve barokk boltozatos, osztatlan csarnoktér fogad.
Óvári Messzelátó
A kilátóhely Almádi hajdani szőlőhegyén épült, valamikor a századforduló táján. Gerendavázas, cseréppel borított tetőzetét a '90-es évek elején rekonstruálták régi fényképek alapján, de egyszerűbb alakban. Egy időben Wesselényi Kilátónak is nevezték.

Környék

Köcsi-tó Tanösvény: A Káptalanfüreden található 400 m-es tanséta (sárga T jelzés) 4
állomásán ízelítôt kapunk a tó környezetének természeti értékeibôl: a vörös homokkövön kialakult élôvilágból, a 250 millió éves ôsi folyó parti zátonyát feltáró kôzetekbôl (kavicskô- homokkô). A kirándulást a sárga keresztjelzésen a 300 m magas Csere-hegyi kilátó felé folytathatjuk. Népszerû, felújított kirándulóhely tûzrakóhellyel, büfével. Tetejérõl belátható a keletbalatoni öböl. Érdemes megnézni a sárga sáv mentén Ny felé elérhetô, közeli Nagy-kô-orra sziklavonulatot, a mesebeli Óriás orrát.
Zöld sáv körtúra: táv 11,5 km, menetidô 3 óra; Balatonalmádi vasútállomás – Széchenyi sétány – Martinovics u. – Kompolthy Tivadar- emlékoszlop – Remetevölgy – Vödör-völgy – Kôhegy. Itt ágazik el a zöld jelzés, amely Szentkirályszabadjára visz. A zöld jelzés a Malom-völgybe vezet, ahol a Litér felôl a Megye-hegyen át a Balatoni Kék sáv jelzéssel találkozik. A körtúra a két jelzés összefonódásával
érkezik Balatonalmádiba.
Öregpark: Véghely Dezsô természettudós 1882 táján kezdeményezte a város parkosítását. A 10 hektáros parkot 1977-ben helyi természetvédelmi területté nyilvánították. A park ÉK-i bejáratánál magaskôris, korai juhar, ezüstjuhar, szürke és jegenyenyár fák fogják körbe a játszóteret. A sétányon platán, hársfa és díszgalagonya látható, érdekesség az idôs narancseperfa és a Krisztus tövis
(gleditsia) 15-20 m magas egyede. A Remete-patakon átívelô Sóhajok hídján át platánfasor vezet a park DNY-i kapujáig. A fákat 1890-ben kezdték el ültetni, a legértékesebbek telepítése 1903-ra tehetô: a gyertya alakú platán és a narancsvörös vesszejû fûz kettôs fasora, a vöröstölgy, a mammutfenyô.

Hotelek

Rezervációs központ +421 2 3225 2351
+421 2 3225 2351

Hivja a Relaxost, örömmel segitünk