Zsolna
Hotelek
Csomag
Turisztikai információk
Történelem
A város első írásos emléke 1208-ból való, amikor Tamás nyitrai ispán okiratában szerepel terra de Selinan (Zsolnai föld) alakban. A korai Árpád-korban a nyitrai püspök birtoka volt, de fejlődésnek csak a tatárjárás után, a sziléziai németek betelepedése után indult. A Zsolnai vár egy részének régészeti vizsgálata. A 13. század folyamán a Magyar Királyság részeként közigazgatási központ volt. A város egyik legrégibb épülete, a Szent István-templom a század elején, míg a zsolnai vár a század második felében épült, amely a mai főtértől keletre állott, királyi várként a besztercei ispánság tartozéka volt. A helyén épült fel a plébániatemplom a Vág partján. Erődítéseinek egy része ma is látható.
Fekvés és éghajlat
Zsolna Szlovákia északnyugati részén, Pozsonytól 200 km-re északra, 378 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Közigazgatási területe 80,028 km². Zsolna az északi mérsékelt övben, kontinentális éghajlaton fekszik. Az átlagos legmagasabb nyári hőmérséklet (júliusban) 17,3 °C, míg a leghidegebb téli átlagos hőmérséklet (januárban) –3,1 °C. Az évi csapadék mennyisége átlagosan 760–780 mm, a legkevesebb júliusban hullik, átlagosan 104 mm. Évente átlagosan 60 havas nap van.[
Turisztikai érdekességek
Az óvárost az 1990-es évek elején renoválták. A város központját a Mária és az Andrej Hlinka terek alkotják. A Mária teret a Szent Pál-templom uralja, mellette található a városi tanács épülete és a Szűz Mária-szobor. Nem messze található a Szentháromság-templom, amelyet a 15. század fordulóján építettek. Ez a templom lett 2008-ban a püspökség fő temploma.
A város fő látnivalói:
Szent Borbála-templom és a ferences kolostor, amelyet 1723 és 1731 között építettek barokk stílusban. Ritkaságnak számító kettős orgonáját Peregrin Werner építette a 18. század első felében, melynek a kórusban elhelyezett nagy orgonáját a főoltár mellékorgonája egészíti ki. Míg a mellékorgona viszonylag ép állapotban fennmaradt, addig a főorgonának csupán barokk szekrénye maradt meg. Szent Borbálát ábrázoló főoltárképe Konrád Švestka alkotása 1891-ből. A másik híres templom a városban a katolikus Szent György-templom, amelyet gótikus stílusban építettek. A templom Zsolnatarnó városrészben található, és az első írásos emlék róla 1582-ben keletkezett.
Szent Pál-templom
A Szent Pál-templom és kolostor 1743-ban épült barokk stílusban, jezsuita rendházként. Az épületek a főtér nyugati oldalán találhatók. A templomnak két tornya van, egyenként 32 méteresek. A főoltárja a barokk hagyományokat követi. 1880-ban püspöki árvaház lett. A kolostor egy részében működik a Vág Menti Művészeti Galéria.
A Makovický-ház arról híres, hogy dr. Dusan Makovický (1866–1921), Tolsztoj személyi orvosa ebben a házban élt. A városháza a Mária tér (Főtér) 1-ben található. A 16. században épült a korábbi városháza helyén, 1890-ben felújították. A Fátrai Művészeti Ház az Állami Szimfonikus Zenekar székhelye.
A plébániatemplom a Várdombon áll, a 15. század elején épült gótikus stílusban, később többször átépítették. A Burián-harangtorony a plébániatemplom mellett áll, 1540 körül építtette Podmaniczky Rafael. Eredetileg vártorony volt.
Környék
A város környékén számos vár található. A turisták sokszor felkeresik az apró hegyi falvakat és a gyógyfürdőket. A Rajcsanka-völgyben, a várostól délre 15 km-re, található Rajecfürdő, az ismert fürdőváros. A forrásából 38 °C-os víz tör a felszínre, amelyet 1378 óta használnak gyógyászati célokra. A városnak volt egy vára, amit a 12. században építettek és a 17. században megsemmisítettek. A város főterén található a Szent László-templom, előtte áll a városháza, amelyben a helyi múzeum működik egy néprajzi és egy biológiai kiállítással. Frivaldnádason található a „Szlovák Betlehem”, amely fából készült, 2,5 m hosszú, 8,5 méter széles és 3 méter magas. Csicsmány a népi építészetéről ismert, ennek legnagyobb emléke az 1977-ben épített tájház. A Vág-völgyben, a Kis-Fátra lábánál található Terhely falu, 25 km-re Zsolnától keletre. A faluban született a 18. században a szlovák „Robin Hood”, Juraj Jánošík. A Vág felett elhelyezkedő várnai és sztrecsényi várakat a kereskedelmi utak miatt emelték, hogy ellenőrizhessék azokat. 14 kilométerre Ricsóváralja városától, a gáttól nem messze találhatók Ricsó vár romjai, amelyet 1208-ban említenek először, mint a nyitrai püspök egyik birtoka. A Vág és a Rajcsanka folyók között található a szulyói és a zsolnalitvai vár.
